A legzöldebb budapesti kerület
Budapest XIV. kerülete, történelmi nevén Zugló a főváros egyik legtöbb kincset és látnivalót rejtő negyede. Elég, ha csak a Városligetre és a Hősök tere környékére gondolunk, ahol az ide látogató turisták egyik ámulatból a másikba esve csodálják a kerület épített és természeti értékeit. A zöld Zugló viszont ezeken kívül is számos felfedezni valót tartogat.
A 14. kerület a főváros pesti oldalán fekszik. 18,15 négyzetkilométeres területével közepes méretűnek számít, 123 ezres lakossága azonban a kerületek között a harmadik legnagyobb. Zugló nyugodt szívvel nevezhető a legzöldebb kerületnek, hiszen területén 240 hektárnyi zöldterület található. Ezek között van az ország egyik legszebb és legnagyobb parkja, a Városliget is. Érdekesség, hogy a tizennegyedik kerület rendelkezik Budapesten a legtöbb kerületszomszéddal.
A XIV. kerület városrészei
Alsórákos a tizennegyedik kerület legnagyobb területű, külső városrésze, amely főleg a Rákos-patak mentén terül el; erről is kapta a nevét. Elsősorban lakónegyed, így területén lakótelepek és kertvárosi részek váltogatják egymást.
Herminamező névadója Hermina Amália főhercegnő, József nádor lánya, aki fiatalon zárdába vonult, és életét a jótékonykodásnak szentelte. Tiszteletére építették a kerület egyik legrégebbi és legszebb egyházi épületét, a Városliget keleti részén található Hermina-kápolnát.
Istvánmező a kerület dél-nyugati részén fekszik. A 14. kerület Kiszugló és Nagyzugló városrésze alkotja a köznyelvben Zuglóként emlegetett területet. Rákosfalva Budapest új kerületi beosztásának bevezetése, 1930 óta tartozik Zuglóhoz. Itt található a kerület legtöbb lakótelepe és legnagyobb közlekedési csomópontja, az Örs vezér tere is. A kerület déli részén fekvő Törökőr városrész a 18. században itt állomásozó török őrcsapatról kapta a nevét.
A Városliget a főváros egyik városrészének neve, amely 100 hektáros területével egyben a második legnagyobb budapesti közpark is. Felbecsülhetetlen értékű zöldfelület, nagyjából 6 500 fa otthona.
Amit mindenképp nézz meg, ha erre jársz
Az 1896-os millenniumi ünnepségek építkezései alakították a kerület legfontosabb részének ma is ismert arcát: ekkor mutatták be az átalakított Városligetet, a Vajdahunyad-várát, a Hősök terét, a Műcsarnokot, kicsivel később pedig a Szépművészeti Múzeumot.
A Városliget a 18. században még Ökrösdűlőnek nevezett területét legelő, homokpuszta és mocsár borította. A 19. század elején Batthyány József hercegprímás egy nagyobb telket vett itt bérbe, és vállalta, hogy fásítja, fejleszti és kiépíti a területet. Többek között ekkor hozták létre a Városligeti-tó elődjét, és a szigetet, amin ma a Vajdahunyad-vára áll.
A Vajdahunyad vára a Hunyadi család vajdahunyadi várkastélyának mintájára épült. Az épületegyüttest a millenniumi ünnepségeken adták át, és eredetileg fából készült. A román, gótikus és reneszánsz elemeket felvonultató építmény azonban akkora sikert aratott, hogy később hagyományos építőanyagokból újra formálták.
A világhíres Hősök tere volt az 1896-os millenniumi ünnepségek fő attrakciója. A teret a monumentális millenniumi emlékmű és a magyarság legnagyobb alakjainak szobrai uralják. A helyszín a Világörökség része.
Az eklektikus és neoklasszicista stílusban épült Műcsarnok a Hősök tere egyik dísze; szintén a millenniumi világkiállításra készült. Ma főleg kortárs alkotásokat tekinthetnek meg itt a látogatók.
A Szépművészeti Múzeum a Műcsarnokkal szemben helyezkedik el. Állandó gyűjteményében olyan művészek alkotásait láthatjuk, mint például Raffaello, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Goya vagy Monet.
A Fővárosi Állat- és Növénykert alapjait a 19. század közepén fektették le, mégpedig az állatkerti Nagy-tó létrehozásával. A budapesti állatkert mára európai színvonalú intézménnyé vált, ennek megfelelően nem csak kikapcsolódást nyújt, de természetvédelmi, oktató- és kutatóprogramokban is részt vesz.
A Széchenyi fürdő, pesti becenevén a „Szecska” Budapest leghíresebb gyógyfürdője, Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Gyógyvize 1 246 méter mélyről érkezik a medencékbe, és számos testi panaszra nyújt gyógyírt.
A Műjégpályát 1870-ben a Pesti Korcsolyázó Egylet alakította ki a Városliget-tó egy részéből. A pálya és a gyönyörű világörökségi környezet azóta is minden télen szórakozni és sportolni vágyók ezreit vonzza.
A kerület modern építészet remekei közül ki kell emelni a Puskás Arénát, amely a volt Népstadion átépítésével készült. 67 215 fős befogadó-képességével jelenleg Magyarország legnagyobb stadionja. A Papp László Budapest Sportaréna a leégett Budapest Sportcsarnok helyén épült, és az ország legnagyobb fedett sportcsarnoka.
Hogyan juthatsz el hozzánk, ha zuglói vagy?
Ha a kerület az otthonod, a FRoffice Coworking – Közösségi Iroda és Tárgyaló bérlés -t a 75-ös trolival (Lehel utca – Dózsa György út megálló), illetve a 30-as és a 230-as buszokkal (Vágány utca – Dózsa György út megálló) tudod megközelíteni.
A kerületet határolja a VIII. kerület.
Az FRoffice Coworking Közösségi Iroda
A FRoffice coworking irodája nem csak egy kényelmes és modern dolgozótér. A közös munka és a valahova tartozás érzése minden vállalkozás számára olyan plusz élményt nyújt, ami nagyban hozzájárul a kreativitáshoz, a jövedelmező üzleti működéshez, és megkönnyíti a problémák áthidalását. Nálunk szabadúszók és mikrovállalkozások egyaránt megtalálják, amit egy ideális dolgozóhelyben keresnek.