IV. kerület – Az ipar egykori fellegvára meglepő szépségeket rejt
Budapest negyedik kerületének sajátos hangulatát a százéves ipari műemlékek és a szocreál építészet remekei uralják. Ám kevesen tudják, milyen gazdag látnivalókban ez a méltatlanul mellőzött városrész. A kerület gyönyörűen felújított főtere bármelyik világvárosban megállná a helyét, ma is működő zsinagógájának épülete valódi ékszerdoboz, a Népsziget fövenye pedig méltó párja a folyó túloldalán elterülő Római-partnak.
A 4. kerület története és városrészei
A települést az 1830-as években alapították; 1840-es községgé alakulását követően kapta az Új-Pest nevet. A 19. század végére, főleg az iparnak köszönhetően a városrész rohamos fejlődésnek indult, 1907-ben meg is kapta a rendezett tanácsú város státuszt. Újpestet több más településsel együtt 1950-ben, a Nagy-Budapest létrehozásakor csatolták a fővároshoz. Jelenlegi területe 18,8 km2, és közel százezren lakják.
Az Újpest nevet nem csupán a kerület, de annak egyik városrésze is viseli. A negyedik kerületnek ezen a középső-déli részén a település lakosainak mintegy 75 százaléka él.
A Dél-Keleten elhelyezkedő Istvántelek városrész névadója gróf Károlyi István volt, aki gyümölcsfa-nevelés céljából saját telkéből adományozta a területet a Gazdasági Egyesület nevű társaságnak. Később a telek nagy része a MÁV Istvántelki Főműhelyének adott otthont. A régen impozáns, ma már omladozó iparcsarnokok a Vasúttörténeti Park közvetlen szomszédságában várják, hogy újra használatba vegyék őket.
Megyer városrész a kerület centrumában helyezkedik el, és főleg a 20. század elején épült kertváros uralja. Székesdűlő Budapest legészakibb része, és nagyrészt a Megyeri-híd pesti hídfője körüli területet jelöli.
A hajdan itt elterülő káposztaföldekről elnevezett Káposztásmegyer a kerület legfiatalabb városrésze. Az itt található lakótelepek 1983 és 1990 között nőttek ki a földből. Később lakóparkok is épültek, és létrehozták az azóta is bővülő, jelentős észak-pesti ipari parkot. A negyedet a Farkaserdő osztja ketté, de komoly természeti érték még a Homoktövis Természetvédelmi Terület, a homoktövis cserje egyetlen természetes magyarországi élőhelye. Káposztásmegyer jelenleg 23 ezer ember otthona.
A Népszigetet 1830-ban mesterséges módon félszigetté alakították, hogy az Újpesti-öbölben téli kikötőt hozzanak létre. Ide települt később a legendás Ganz Danubius Hajó- és Darugyár is. A Népszigetre csak gyalog vagy biciklivel lehet bejutni, az 1896-ban megépült Újpesti vasúti hídon. A hídról már messziről látszik az érintetlen homokföveny és a jellegzetes ártéri erdő. A félsziget északi csücskébe az elmúlt néhány évben több hangulatos vendéglátóhely is települt, ahol a Római-partra jellemző nyüzsgés nélkül élvezhetjük a páratlan dunai panorámát.
A IV. kerület látnivalói és műemlékei
Az előző század fordulóján eklektikus-szecessziós stílusban épült, korhűen renovált Városháza és az előtte elterülő, szintén nemrégiben felújított Főtér kihagyhatatlan látnivaló, ha a 4. kerületben járunk. Nyáron a szökőkút vízsugarai közt szaladgáló és a lenyűgöző óriáshomokozóban lapátoló gyerekek töltik meg a teret.
Az 1886-ban befejezett Újpesti zsinagóga ma is neológ zsidó templomként működik. Elrendezésében a Dohány utca zsinagógát követi. Kőkerítésén négy, művészileg is nagy értéket képviselő dombormű mutatja be a zsidóság II. világháború előtti, alatti és utáni megpróbáltatásait.
A negyedik kerület szimbólumának számító Víztorony a múlt század elején épült. Jelenleg műemlékként funkcionál, egészen 2003-ig azonban a kerületi gyárak vízellátását biztosította. 1944-ben a visszavonuló német csapatok a felrobbantását tervezték, a helyiek azonban ezt megakadályozták, így megmentve az utókornak ezt a különösen szép, historizáló stílusú műemléket.
A Szusza Ferenc Stadion az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A stadion a kezdetektől fogva egészen a mai napig a legrégebben alapított magyar futball egyesület, az Újpest FC otthona. A sportra és kikapcsolódásra vágyókat a Vasas Jégcentrum óriás jégcsarnoka és az Aquaworld élményfürdő várja, mindkettő a kerület káposztásmegyeri részén.
Hogyan érsz el minket, ha a IV. kerületben laksz?
A FRoffice 13. kerületi irodája legegyszerűbben a teljes 4. kerületet átszelő 14-es villamos Lehel utca – Dózsa György út megállójától közelíthető meg. Az M3-as metró Lehel úti megállója hasonlóan közel található; erre a vonalra a negyedik kerületben Újpest-Központ vagy Újpest-Városkapu megállónál szállhatunk fel. A Káposztásmegyerről induló 30-as és 230-as buszok Vágány utca – Dózsa György út megállójánál leszállva szintén gyorsan és kényelmesen elérhető irodánk.
Az FRoffice Coworking Közösségi Iroda
A FRoffice coworking irodája nem csak egy kényelmes és modern dolgozótér. A közös munka és a valahova tartozás érzése minden vállalkozás számára olyan plusz élményt nyújt, ami nagyban hozzájárul a kreativitáshoz, a jövedelmező üzleti működéshez, és megkönnyíti a problémák áthidalását. Nálunk szabadúszók és mikrovállalkozások egyaránt megtalálják, amit egy ideális dolgozóhelyben keresnek.