Nem tudhatjuk, hogy milyen szinten volt jelen 170 évvel ezelőtt a politikai korrektség. De azt igen, hogy a gazdaság élénkítését célzó program névadójára most a közösségi irodákban gondolkodók is különös reményekkel tekinthetnek.

Kossuth Lajos és Széchenyi István komoly politikai ellenfelek voltak, de még a rivalizálásuk közepette is beleférhetett, hogy Kossuth vetélytársát a “legnagyobb magyarnak” nevezze. Nehéz lenne konstruálni, hogy mindez a felek között egy kölcsönös bókolás – avagy politikai korrektség – jegyében esett-e meg.

Az viszont tény, hogy az utóbbi években Széchenyi nevével fémjelzik a legtöbb olyan kormányprogramot, amelyet a magyar gazdaság élénkítésére fogadtak el. A név kötelez, és a tekintélyesség tekintélyt is parancsol. Ezért is fogadtuk kellemes meglepettséggel a gazdasági miniszter minapi bejelentését, miszerint a

kormány a Széchenyi Alapok alapkezelőn keresztül 10 milliárd forintot fektet be a magyar startup cégek támogatásába.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy ez az eddig volt legnagyobb ilyen program az országban.

A részletek szerint egyes befektető vállalkozások legkevesebb 300 millió, de akár 1,5 milliárd forint befektetési összegre jelentkezhetnek a Széchenyi Alapoknál. Igaz,

a befektetést nem közvetlenül a startup kapja, hanem az induló vállalkozásokkal foglalkozó szakmai vállalat.

Széchenyi még dandy korából. Ma valószínűleg ő is kipróbálná a közösségi irodákat

Vagyis azért a frissen induló, kreatív közösségi vállalkozások számára még nem jön el a kánaán azonnal, de most átvitt értelemben kaphatnak egy izmosabb ígéretet, ha úgy tetszik, incentive-et.

Mindez pedig miért érdekes a coworking irodáknak? Nos, ameddig a korona-vírus miatt még mindig bizonytalanságban lehet csak közép-rövidtávra tervezni a feladatokkal és azok kidolgozásával,

igen is meghatározó tényező a költséghatékony gazdálkodás. Ennek pedig egyik alapeleme az eszköz- és irodaparkkal kapcsoltos tervek.

Statisztikák szerint Magyarországon 1000 felett van a startup cégek száma, ezek a társaságok 25 ezer szakembernek adnak munkát. A zömmel átlagosan 3-5 fővel számoló startupoknak tehát több ezer irodai helyiségre és sok száz irodára van szüksége ahhoz, hogy munkáját végezhesse. Ezeknél a cégeknél vajon hányan tudnak a közösségi irodák nyújtotta rugalmas feltételekről?

Itt az idő, hogy akár Széchenyi vagy Kossuth szellemében is megidézzük a kor adekvált üzenetét: talpra magyar, hív a coworking!